Dráma (32) : Delfines kaland (amerikai családi film, 113 perc, 2011) |
Delfines kaland (amerikai családi film, 113 perc, 2011)
2011.11.22. 00:15
BEN
Elöljáróban fontos tudni; hogy ez lesz az első kritikám, szóval még elég kezdeti stádiumban van, mégis úgy éreztem, hogy valahol el kell kezdeni, és ennél a filmnél jobbat, keresve sem találhattam volna, ugyanis ez az írás kikívánkozik belőlem.
Történet:
Fontos eleme a filmnek a történet, hiszen a mű megtörtént esenényeket dolgoz fel. Az egész film szépsége (és ebből fakadóan a legnagyobb erőssége is) a sztoriban rejlik. A lényeg annyi, hogy egy kisfiú, Sawyer, talál a tengerparton egy delfint, aki balszerencséjére rákhalászok áldozata lett és megsérült a farokúszója. Sawyer egyből hívja a mentőket és a delfin egy tengeri állatokra specializálódott kórházba, a Clearwater Marine Aquarium-ba kerül. A fiú ezután rendszeres látogatója lesz Winternek. A film közben egyre másra jönnek a problémák, de Sawyer sosem adja fel, és az akváriun igazgatójának lányával, Hazellel, végül mindent megoldanak.
Végre nem egy újabb Hollywoodo baromság!
És ez a film erőssége. A szépsége. Az, hogy a film úgy tud szórakoztató, és mind a 2 órájában izgalmas lenni, hogy semmiféle hülyeséget nem raktak bele. Az, hogy a film igaz barátságról és más, rendkívül szép, fontos dolgokról mesél, amik mára eltűntek a filmiparból. És az sem mellékes, hogy nagyon rég készítettek ilyen kellemes családi filmet. Bár vannak benne hatásvadász elemek, de ezt már megszokhattuk Hollywood-tól, tehát ezt nem lehet hibaként felróni.
Remek filmhez remek színészek is kellenek.
A főszereplők, lévén hogy gyerekek, semmi különöset nem alkotnak, csupán magukat adják. Ellenben a mellékszerepekre olyan sztárokat szerződtettek, mint Morgan Freeman, vagy éppen Ashley Judd, akik egytől-egyig hozzák a tőlük elvárható színvonalat. A film igazi főszereplője azonban az önmagát alakító, gyönyörű, aranyos, imádnivaló Winter. És ez a film második nagy erőssége. Hogy igazi állatokkal dolgoztak és nem a mára már kihagyhatatlannak tűnő, ronda animációval oldották meg ezt a "problémát".
Még a zene, meg a látvány is stimmel!
A film látványa lenyűgöző, a vízben forgatott jelenetekre pedig azt kell hogy mondjam, hogy fenomenálisak és helyenként nekem az Avatart juttatta eszembe, ami azt hiszem látvány terén hatalmas dicséret! És minden jelenet mellé megtaláltak a pont oda illő zenét is. De, itt van az a fránya 3D, ami valójában nem is létezik. A filmben ugyanis egy, igazán térhatású jelenet sincsen. Úgyhogy Hollywood pénzsóvár része megint megpróbált tönkretenni egy ilyen kincset, de ez szerencsére NEM sikerült!
Összességében a Delfines Kaland egy látványos, nem túl mélyre hatoló, mégis drámai, de happy-enddel véget érő családi film, igazán nagy hiba nélkül. Az év egyik legszebb filmje, ami az egész családnak kellemes kikapcsolódást nyújt két órára, igaz érzelmeket mutat be, és eltér a mára már megszokott hollywoodi "normától". Az egyetlen hibája a 3D, amit jobb lett volna, ha kihagynak belőle.
Kiknek ajánljuk?
- Akik újra egy jó kis családi mozira vágynak
- Akik már unják Hollywood baromságait
Kiknek nem?
- Akik akciódús filmekre vágynak
- Akik rajonganak a Harmadik dimenzióért
9/10
|