Kaiser: Leonardo DiCaprio most is megmutatta, hogy remek színész (noha én nem szeretem) fantasztikusan alakította a rendőrbírót és az örültet is egyszerre. Az elözetes alapján elég kiszámítható lenne a film, de a film közbe eszünkbe nem jutna,hogy mi is fog történni. A film közepe táján egy kicsit nyomasztvóvá válik de ez nem rontja el a filemt sőt még külön jó is volt szerintem. Ez egy eléggé elgondolkodtató film és elég bonyolult is de azért nem olyan nehéz megérteni. Összegezve 1 jó film 1 nagyszerű alakítással!

10/8,5

Takács: Erre a filmre úgy ültem be hogy, hát Leonardo DiCaprioval nem lehet annyira rossz, és sokan dicsérték, alig hallottam róla negatív visszajelzést.  A film felénél egyszercsak azon kaptam magamat, hogy az ujjamat tördelem az izgalomtol, annyira kiváncsi vagyok a végére, és hogy mi történhet, hogyan tudják a készítők még jobban csavarni a történetet. De menjünk bele egy kicsit jobban a filmbe, az alaptörténet az hogy a világ legveszélyesebb bűnözőit kezelő elmegyógyintézetben megszökik egy beteg, és senki sem tudja hogy hogyan, hiszen az ajtó zárva volt és az ablakon rács van. A szigetre érkezik kettő zsaru a szigetre érkezik, hogy felderítség az ügyet. Nem akarok spoilerkedni de még hoszu sorokban lehetne leírni a történetet. Leonardo DiCaprio alakítása nagyon jól sikerült, minden érzelmet le lehet olvasni róla, ez nagyban emeli a film színvonalát. A film hangulata elképesztő,  ezt angyban a zenének köszönhető ami mindig a legizgalmasabb pillanatokban marad abba vagy indul el, és még hátborzongatóbbá "varázsolja" a filmet. A látvánnyal sincs semmi probléma, de nincs semmi kiemelkedő benne. A film nagyon csavaros, és fordulatos, és néha az ember azon kapja magát h nem bír magával az izgalomtol. A film vége pedig egy hatalmas csattanóval zárul be, amit semmi pénzért nem lőnék le. Összegezve ez az a film amit mindenkinek látnia kell és megéri azt árát, és véleményem szerint  2010 eddigi egyik legjobb filmjét kaptuk, ha nem a legjobbat, de minden estere nálam a Top3-ban benne van.

10/9

Valér: Sokszor láttam a film trailerét már október óta, de nem igazán keltett bennem érdeklődést. A szerdai napon azonban megjelentek az első kritikák, első hozzászólások, amik nagyon bíztatóak voltak. Nem változott ez a második nap sem, így el is döntöttem, hogy bizony ezt megnézem. Ma meg is tettem.

Jack is back: Akárki akármit mond, Leonardo DiCaprio a Titaniccal, Jack Dawson bőrébe bújva lett igazi sztár, még ha nagyon ellenszenves is volt. Emellett voltak olyan szerepei, mint a Kapj el, ha tudsz és a Véres Gyémánt. Ebben a filmben Caprio ismét egy hajón kezdi a filmet, és Martin Scorsese rendező, egy fricskával emlékeztet is minket az 1997-es kasszarobbantó filmre, ugyanis Teddy Daniels tengeri beteg. Természetesen a teremben majdnem mindenkinek leesett a célzás szerintem. Nem biztos, hogy ezzel kéne kezdenem a kritikámat, de egyértelműen ez volt a legkiemelkedőbb a filmből. Mármint az alakítások, vagy jobban mondva: Az alakítás. Leonardo DiCaprio (akit én eddig nem szerettem) olyat alakít, hogy az ember egyből megszereti, és végig szurkol neki a film közben. Hihetetlenek az érzelmek az arcán, zseniális! Nem ő az egyetlen húzónév a filmben, itt van még Mark Ruffalo (Hirtelen 30, Ha igaz volna, Vakság) aki szintén megoldja a szerepét. Nekem még Ben Kingsley is nagyon tetszett. Az alakítások tehát zseniálisak!

Elmebeteg mese: A történet, ahogy ezt a trailerből is látni lehet, egy elmegyógyintézetben játszódik. Itt egy rejtélyes dolog történik, eltűnik Rachel Solando, és a két iderendelt nyomozónak őt kell megtalálnia. Ez a szál körülbelül a film 30. percében megoldódik, de ez most nem lényeges. A történet egész végig leköt, nagyon jól csavarodik a sztori. A látványról nem kell külön fejezet, mivel ez nem egy látványfilm. Ebben az elég nyomasztó hangulatú filmben csupán egy robbanás van, de az jól néz ki. De itt nem ez volt a lényeg, hanem a sztori, ami fantasztikusan leköti a nézőt egész végig, és ennek a sztori és a forgatókönyv mellett a zene is megteremti a hangulatot. Egyszerűen bámulatos Martin Scorsese munkája!

Remekmű, egy hibával: A sztori zseniális, az alakítások és a zenék még jobbak, látványra már nincs is szükség. Akkor miért nem tízes a film? Az a gond, hogy a film vége nagyon kusza. Nincs befejezés tulajdonképpen. Mindenki mást képzel oda, és ez szerintem részben jó, részben rossz. Az utolsó 20 perc nagyon összekuszálja a szálakat, és elszomorítja a boldog nézőt, aki azt hitte: "Igen, én nem kavarodtam össze minden idők legösszetetteb krimijén". Merthogy mindenki össze fog kavarodni! Bizony! Ez persze nem probléma, de kicsit túlzás egy 138 perces filmnél. Az biztos, hogy este elalvás előtt rengeteget fog forgolódni aki megnézi, mert át kell gondolnia az aznapi mozis élményét. Igen: Ez egy élmény!

Összességében azt kell mondanom, hogy a Viharsziget a Doctor Parnassus mellett az idei év egyik legjobb filmje, és bérelt helye van 2010 10 legjobb filmje között!

10/9

Ezekre lényeges még kitérni, ugyanis mindenhol megtalálható egy, vagy több nagyon tehetséges ember munkája.
 Thelma Schoonmaker Martin Scorsese embere ha a vágást nézzük. Harmincöt éve dolgozik együtt Martinnal, eddig hat Oscar nominációt szerzett, ebből pedig hármat meg is kapott. És valóban Thelma Schoonmaker a világ egyik legtehetségesebb vágója. A Viharszigetben is megtaláljuk remek munkáját. Zseniálisan következik egyik jelenet a másik után, amit sokszor egyszerű vágással oldott meg, de egy ilyen stílusú filmhez pont ez kell.
 Robert Richardson tizenött éve dolgozik együtt Martinnal. Összesen három oscarra jelölték, ebből kettőt nyert meg, de csak az egyiket Martin Scorsese segítségével. Robert Richardson tehetsége a Viharszigetben, azoknál a jelenetnél látszik meg a legjobban, amikor valamit követnie kell a kamerának, vagy ha közelről vesz fel egy párbeszédet. Az utóbbit akkor lehet a legjobban észrevenni mikor Teddy egy rács mögött álló férfivel folytat heves vitát. A kamera fixen marad, de valahogy mégis követhető az emberek beszéde és arca.
 A zenénél nem is igazán a szerzőre kéne kilyukadni. Persze Robbie Robertson jó munkát végzett, azonban Martin direkt csak inkább klasszikus stílusú zenéket készítetett. Ez Stanley Kubrick stílusára vall. Már ő nála is remek feszültséget tudott kelteni a zene. A viharszigetben borzasztóan nyugtalanító, viszont annyira beleolvad a környezetbe, hogy csak imádni tudjuk.

Összegzés

A Viharsziget eddig az év legjobb filmje, és talán a világ legjobb thrillere is. Az egyetlen komolyabb problémám ott van, hogy iszonyatos kavargás van a film felétől. Pár másodpercre nem figyelsz oda, már lemaradsz egy nagyon fontos sorrol. Egy hatalmas fordulat a végén mindent megmagyaráz, de a közben lévő kavargáson nem nagyon segít. Ettől eltekinte Martin Scorsese egy zseni, aki csak a legjobb embereket választja ki, hogy dolgozzanak a film szinte összes részletén.

10/9,5

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés