Rémusz bácsi meséi (am. rajzfilm 94p. 1946.)
2011.03.04. 23:11
Vladek:Rémusz bácsi meséi egy 1946-os Disney film Harve Foster és Wilfred Jackson rendezésével. Ez volt az a Disney mű, ami a stúdió történetében a legnagyobb port kavarta, Én pedig most egy kritikával bemutatnám, és elmesélem mik voltak a vádak.
Történet
Rémusz bácsi a kis Johnnynak segít átvészelni egy nehéz időszakot, amikor a szülei elszakadnak egymástól, és új, neki szokatlan helyre kerülést. A helyszín Dél-Afrika, ami már maga az ötlet, hogy itt, és erről a helyről forgattak, egy igen merész ötlet. Ezt az alkotást ugyanis el se indították a kazettákon, ugyanis rasszizmussal megvádolták, de nagyon. Ebben az időszakban Dél-Afrikában a feketék és a fehérek között, komoly problémák voltak. A feketék rongáltak, ezért a fehér vezetőség szigorú szabályokat írtak velük szemben. Ha úgy nézzük tele van rasszizmussal Rémusz bácsi felé, erre később kitérek, de mivel ez egy gyerek műsor, ma már teljesen felesleges keresni benne. Visszatérve a történetre: Rémusz bácsi Johnnynak a meséivel segít, ami a kedves Brer Nyusziról szól és az ő kalandjairól. Igazából rendkívül unalmasan van kidolgozva az alapból gagyi sztori, az egyetlen dolog amiért megnéztem az emiatt a rasszista vádak miatt volt. Szóval inkább menyünk tovább erre, és intézzük el egy szóval az alap sztorit és a hozzá tartozó forgatókönyvet: monoton.
Alakítások
Ami nagyon jó az James Baskett Rémusz bácsinak megszemélyesítése, és megérdemelte az érte járó speciális Oscar díjat. Tényleg nagyon karakteres a színészete, a karakterrel már vannak kisebb bajaim. Néhol irritáló a helyeselése és a hippi dumái. Na jó nem hippi csak a gyerekeket egyhangú irányba nevelő beszéde: „Ne vedd el a kutyát. Légy jó és megkapod, ami neked jár.” Aztán még sorolhatnám.
Rémusz bácsival az egyik karakter, Johnny anyukája (Mary Field) igaz úgy viselkedik vele, mint egy rabszolgával, ami Dél-Afrikában különösen nagy probléma volt. Tudjuk milyen a világ, ezért már képesek ugrani az emberek. Különösen a Dél-Afrikai emberek a mai napig ha van közük a népükhöz, akkor beleszólnak. A lényeg, hogy az nem tetszett az embereknek, hogy a néger Rémusz bácsival, hogyan bántak egyes karakterek.
Animáció
Ez egy hatalmas csalás, az előzetesben úgy mutatták be, hogy csak a rajzolt jeleneteket mutatták be, ami ennek a csinálmánynak csak az egyharmada. Még a DVD tok borítóján is az animált Brer Nyuszi van. Ez enyhe szemétség, mert a gyerekek örömmel néznek rajzfilmeket, nem élő szereplős meséket. Teljesen hidegen tudja hagyni a kicsiket. Ennek ellenére az a egyharmad rajzolt jelenet, jelentősen szórakoztató.
Zene
A zenéért Oscar díjat kapott Allie Wrubel és Ray Gilbert a Zip-a-dee-doo-dah számért. Ez a szám tulajdonkép a témája az egész háttér melódiának. Ez alatt a muzsika alatt vezet, minket körbe Rémusz bácsi az ő rajzolt világában, ami egy kedves jelenet, de maga a nóta nem annyira jó, viszont iszonyat fülbemászó. Feltételezhetően emiatt nyerte meg az Oscar díjat.
Összességében
Rémusz bácsi meséi egy érdekes gyermekmű, mert van benne rasszizmus. De tényleg érdemes megnézni, hogy mitől lett a világ felháborodva erre a látszólag ártatlan mozgóképre. Nem mondom, hogy kamu az egész fajellenes szöveg, de attól függ, hogyan nézzük. Ha szórakozás szempontjából akarjuk nézni, könnyen elunjuk magunkat rajta, de ha keresünk benne érdekes etnikai különbségeket sokkal érdekesebb lesz. Fel tudjuk eleveníteni milyen nem volt idea a mozi terén abban az időben.
10/6
|