Csoda a jégen (am. Filmdráma 135p. 2004)
2011.03.10. 19:45
Vladek: Két nappal ezelőtt beszéltem egy félre sikerült Disney sportfilmről. Találtam még egyet, ami igaz történeten alapszik, és meg kell mondani az „Emlékezz a titánokra” után ezt megnézni eszméletlen nagy felüdülés, még ha nem is egy világmegváltó darab.
Történet
A Csoda a jégen elmondja az igaz történet Herb Brooks (Kurt Russell), a játékos, aki edző lett. Ő vezette az 1980-as amerikai olimpiai jégkorong válogatottat a győzelemre a látszólag legyőzhetetlen szovjet csapat ellen. Alapból már lerágott csont sztori, de jól kidolgozott. Imádtam nézni, hogy Herb Brooksnak milyen összekovácsolt kapcsolata van a csapatával. Ahhoz képest, hogy egy Disney filmről van szó, a párbeszédek remekül megírtak, felettébb nagy drámai jelenetek és beszédek vannak. Az utóbbi közé tartozik a természetesen elhanyagolhatatlan beszéd, edző és csapata között, mi előtt elkezdődne a nagy meccs. Ez az, ami szeretnivaló a cselekményben, hogy nem csak gyerekeknek szól, hanem akár felnőtt sportolóknak is.
Alakítások
Nem vagyok egy nagy Kurt Russell fan, és nyílt tény, hogy messze nem egy Oscar szintű színész. Ő az a tipikus ember, akit mindenki ismer, de nem azért mert milyen jó, hanem, hogy már majdnem 100 különböző filmben szerepelt. Ennek ellenére itt, ahogy már az említett drámai sztorival, egy vonalban tudja a játékát tartani. Ahogy általában egy ilyen alkotásnál, nem tudok nagyon a színészi gárda többi tagjáról mondani akármit is. A lényeg, hogy fiatalságuk létére megfelelően teljesítenek.
Sportjelenetek
Az edzések nem olyan intenzívek, mint az „Emlékezz a titánokra” című hulladékban, de a mérkőzések illetve itt csak az egyetlen majdnem fél órás utolsó nagy csata, eszméletlen jó. A dráma, az erőteljes akarat, és a többi egyéb dolog, mint az operatőri munka, a hang és képvágás, plusz a zene, mind harmonikus összhangban vannak. Ha valamit lehet dicsérni, ezt irgalmatlanul.
Összességében
A Csoda a jégen már lejáratott igaz történeten alapszik, és néhol erősen érezzük a Disney féle kliséket. Viszont jól kidolgozott, Kurt Russel játéka nagyon is elviselhető az utolsó meccs pedig hihetetlen szép. Én akkor is csak azoknak tudom ajánlani, akik nagy hoki fanok.
10/7
|