A Karib-tenger kalózai: Ismeretlen vizeken (am. kalandfilm 138p. 2011)
2011.05.21. 12:33
Valér:
A nagysikerű Karib-tenger kalózai-franchise negyedik epizódja négy év szünet után érkezett meg, egy meleg májusi napon pedig már meg is néztük IMAX 3D-ben, tehát odafigyeltünk rá, hogy megfelelő élményt nyújtson. A popcorn is finom volt, tehát minden adott volt egy jó nagyszerű mozihoz. (Főleg, hogy a film előtt leadták az igen látványos TF3 és HP8 trailert)
Karibi történelem: 2003 előtt a kalózos filmek sorra buktak, nem lehetett életet verni ebbe a kategóriába, és mivel a bárkák és tengeri képek összefűzése igen drága folyamat, elég necces ötlet volt ilyen filmeket gyártani. Egyszer aztán, a Disney az egyik vidámparki játékra talált rá, amiből Gore Verbinski nagyszerű adaptációt készített. A Fekete-Gyöngy átka 654 millió dollárt hozott, így három év után a második részre már 225 milliót költöttek, és a végeredmény egymilliárd feletti kasszabontás lett. A Disney vérszemet kapott, és egy év alatt - 300 millió dollárből - elkészítette a harmadik részt, amit sokan szídtak, de ennek ellenére 963 millával zárta mozis pályafutását. Négy év szünet, egy rendezőváltás és az Orlando Bloom - Keira Knightley páros kivétele után elkészült a folytatás.
Jack Sparrow negyedik útja: Az elhajótlanodott kalózt elfogták, ez az epizód a szökésével kezdődik, amit elég gyorsan lezavarnak, de alatta megtudjuk, hogy mindenki az Ifjúság Forrását keresi. (Mármint a spanyolok, az angolok, utóbbiak közt Barbossa) Szökése után Sparrow megtudja, hogy valaki az ő nevében toboroz legénységet. Nem nehéz kitalálni, hogy ki az, de most azért se lövöm le. A lényeg, hogy a "két Sparrow" között egy borzasztó jó kardozós jelenetet láthattunk. Nem sokkal később a kapitány csatlakozik egy hajóhoz, ami nem más, mint a rettegett Feketeszakáll (Ian McShane) bárkája. Az ő lánya az igen csinos Angelica (Penelopé Cruz), akiről kiderül, hogy volt már dolga Jackkel a múltban. Mivel éppen az Ifjúság forrását keresi mindenki, ezért el is lehet indulni arrafelé.
Élvezeti faktor: A film legjobb jelenete a szirénekkel való első találkozás. Ott minden tökéletes, a háttérzene, a hangulat, a világítás mind-mind élményszámba megy. A kedves szirénekből szörnyetegekké válás is fantasztikusan lett megoldva, belém és evődött a kép, ahogy kidugja ronda fogait a bestia. Emellett pozitívumnak írható még fel a színészek nagyszerű játéka, nekem mindenki tetszett, még a sokak által kritizált papot alakító Sam Caflin is meggyőző volt. Negatívum talán az, hogy néhány párbeszéd unalmasabb, és volt egy-két csatajelenet, ami nem tudott lekötni. Emellett a négy Karib-film közül ez a legsötétebb, ami még nem lenne gond, de miért pont a 3D-s résznél jöttek elő ezzel a sötétítéssel?
Rendezőcsere: Egy rendezőváltás minden franchise-t meg tud változtatni negatív és pozitív irányba is. Szerintem jót tett a váltás, hiszen a Verbinski-féle filmek már kezdtek kicsit unalmassá válni a harmadik részre, most pedig mindenképpen kaptunk egy kis színt a sorozatba. Szerintem ez az epizód a sorozat harmadik legjobban sikerült darabja lett lett, A Fekete-Gyöngy átka és a Holtak kincse jobban bejött, de A világ végén kevésbé. Rob Marshall, aki tulajdonképpen musical-rendező, (Chicago, Kilenc) most egy új műfajban próbálta ki magát, és szerintem kisebb hiányosságokat leszámítva korrektül megoldotta.
Összességében A Karib-tenger kalózai negyedik része egy élvezetes film lett, ami néhány hibát ugyan felsorakoztat, de végre sokat láthatjuk Jack Sparrow-t, és ez talán mindenért kárpótol. Azoknak ajánlom, aki szerette a sorozatot eddig is, de akinek a többi epizód sem jött be, az messze kerülje el a mozikat.
10/7
|